Horváth Miklós: A világ működése/ Akkumulátor

Elektrokémiai áramforrások, amely vegyi energiát alakítanak át árammá, az akkumulátorok esetén megfordítható, az elemek esetén nem megfordítható módon. (Az angol nyelvben pl. nincs is külön szó rá, mindkettő „battery” csak a „tölthető”-t teszik hozzá az akkumulátorok esetén.)

Az akkumulátorok legismertebb típusai:

• Savas ólomakkumulátor

Elektrolitja hígított kénsav. Ezt a típust alkalmazzák gépkocsik indítóáramforrásaként.

• Nikkel-kadmium és vas-nikkel lúgos akkumulátorok

Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Zárt kivitelben különböző elektronikus eszközök: hordozható rádiók és magnetofonok, villanólámpák, stb. áramforrásaként használatosak.

• Nikkel-metal-hidrid akkumulátorok

Elektrolitjuk kálium-hidroxid vizes oldata. Elektromos autók , mobiltelefonok áramforrásaként is használatosak.

• Litium akkumulátorok

Nagyon sok típus létezik, különböző elektrokémiai reakciókkal (folyékonykatódos, szilárdkatódos, szilárdelektrolitos, lítium-ion, lítium-polimer). Különböző elektronikus eszközök, pl. mobiltelefonok áramforrásaként használatosak.

• Nátrium-kén akkumulátorok

Elektrolitjuk szilád, ionvezető kerámia. Elektromos autók áramforrásaként használatosak.

• Üzemanyagcellák

Elektromos autók áramforrásaként használatosak. (Bár nem „igazi” akkumulátorok, de működésük elve hasonló, szintén elektrokémiai áramforrások.)

A szárazelemek legismertebb típusai:

• Leclanche vagy szén-cink szárazelem

1870 – 90 körül kifejlesztett szárazelem típus. Cink anódot, mangán-dioxid (MnO2) katódot és egy semleges fémoxidban felitatott ammónium-klorid vagy cink-klorid elektrolit gélt tartalmaz. Napjainkban is nagyon elterjedt áramforrás.

• Alkáli elemek

Felépítésük hasonló szén-cink szárazelem az elektrolitjuk viszont kálium-hidroxid vizes oldata valamilyen gél formában. Elektronikus eszközök „tartóselemei”.