Most nem az a kérdés milyen messzire jutsz el egy töltéssel, sokkal inkább, hogy mennyiszer teheted meg azt az utat komolyabb szerviztámogatás nélkül. Ahogy az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, az elektromos autók megtett kilométerekre vonatkozó műszaki megbízhatósága kiemelkedő a belsőégésű motorokkal szerelt típusokhoz képest, de a technikának csak egy része tekinthető újnak.

Minden bizonnyal nem véletlen, hogy egyes nagy teljesítményű szállító járművek között – legyen az hajó vagy vasúti mozdony –, régóta elterjedt megoldás a hajtáslánc közvetlen üzemeltetésére villamos erőátvitelt használni. Ha van is belsőégésű motor, annak szerepe kimerül az elektromos hajtáslánc működtetéséhez szükséges generátor üzemeltetésében, így megoldható, hogy a rendszerben minden technika a számára ideális üzemállapotban működhessen. Tovább ›

Szerencsére egyre több az elektromos autó az utakon, és lassan a repülőgépgyártásban is kezd megjelenni az elektromos hajtás, mi több, nemzetközileg is növekszik erre az igény. Ha sikerül néhány problémát megoldani, az elektromos meghajtás gyökeresen átalakíthatja a légi közlekedést.
Tíz-hússzor is biztonságosabb a villany, mint a robbanómotor

Már Magyarországon is egyre több környezetbarát elektromos autóval lehet találkozni. Az autóiparban most zajló intenzív fejlesztések mellett a légi közlekedésben is megjelent az igény az elektromos hajtású repülőgépekre.

Az elektromos repülőgép elektromotorja messze hatékonyabb, 3-4-szer jobb hatásfokú,

mint a belső égésű motor, hatékonysága 95%, míg a hagyományos robbanómotoroké mindössze 18-23%, ezért a villanymotorok sokkal kevesebb energiát pazarolnak. Tovább ›

Egy új tudományos megközelítés alapján lehetségessé válik a polietilénből származó szén költséghatékony kivonása. A kutatók már tesztelték: ez alkalmassá teszi a Lítium-ion akkumulátorok anódjává tételére.

A nagy múltú Amerikai Kémiai Társaság (ACS – American Chemical Society) által közzétett dokumentumok szerint az Indianai Purdue Egyetem kutatói olyan anyagot nyertek ki műanyag hulladékból, mely az akkumulátorok anódanyagaként újrahasznosítható.

A sikeres módszert és a gyakorlati működést az alapítása óta a mezőgazdasági és kutatási, mérnöki képzésre fektető egyetem kutatói ugyan egyelőre csak egy játéktargonca működtetésével bizonyították, de állítják: a módszerükkel az anyag peraméterei könnyen méretezhetők. Ha ez igaz – írja a PV Magazine, akkor az emberiség számára az egyik leginkább égető probléma válik megoldhatóvá. A műanyag hulladékot újrahasznosítható módszerrel ráadásul a napelemipar és energiatárolás számára készíthető olyan alapanyag, mely ráadásul a ma kereskedelmi forgalomban kapható rivális termékekkel versenyre kel. Tovább ›

Átlagosan másfél, két és fél évet húz ki egy mai okostelefon akkumulátora érzékelhető teljesítményromlás nélkül.

Nincs okunk csodálkozni, ha a nem is olyan régi telefon már nem bírja olyan hosszú ideig a használatot, mint kezdetben. A sajnos biztosra vehető romlásnak az van a hátterében, hogy a lítium-alapú akkuk

mintegy 500 töltési ciklus után elvesztik a kapacitásuk 20 százalékát.

Cserébe nem kell ezeket az akksikat teljesen lemeríteni és teljesen feltölteni, mint a régieket, valamint bármikor töltőre lehet tenni, hogy töltsünk beléjük még egy kis szuflát.
Tovább ›

Veszélybe került az akksik szabad forgalmazása
A legváratlanabb helyeken okoz fennakadást egy-egy rosszul elsült törvényjavaslat, mint például a britek beadványa, mely nemes egyszerűséggel korlátozná az akksik szabad forgalmazását.
Olyan sok úgynevezett „savas támadás” történt Nagy-Britanniában az elmúlt években, hogy az már a kormányzatot is cselekvésre kényszerítette.

Így született meg a javaslat, ami a gyökerénél fojtaná el a problémát, mégpedig azzal, hogy az emberek nem juthatnának hozzá az akksikban található kénsavas oldathoz. Úgy határoztak, hogy a 12 voltos áramforrások hamarosan egy besorolásba kerülnek a lőfegyverekkel és nagyméretű késekkel – el lehet képzelni, ez mennyire nehezítené meg a telepek beszerzését, ha mondjuk szombat reggel derül ki, hogy nem indul a motor.

Tovább ›

Az írországi Limerick Egyetem egy 8 millió eurós kutatási projektet indított, amelynek célja az elektromos autók hatótávjának és az akkuk erejének növelése.

Az ír kutatók – természetesen mint számos más autóipari kutatóintézet a világban – az elektromos járművek hatótávolságának növelésén dolgoznak. Az egyetem Bernal Intézete egy nagy konzorciumi együttműködés részeként kezdheti az Si-DRIVE nevű kutatást, amely hét uniós országban 16 egyetemi és ipari partnerből áll. Az együttműködés az Európai Unió finanszírozásával indult, és mintegy 8 millió eurót, azaz 2,56 milliárd forintot tesz ki. Tovább ›