Startupok gondolják újra az akkumulátorok újrahasznosítását

Az gépjárművek hagyományos akkumulátoraihoz szükséges ólmot legtöbbször kohászat útján állítják elő, ami súlyos környezeti terheléssel jár. Ennek csökkentése érdekében vállalkozott több startup cég az akkumulátorok újrahasznosítására.

Úttörőként kínál új technológiákat az akkumulátorok újrahasznosítására az ACE Green Recycling Inc. Az indiai vállalat vezérigazgatója, Nishchay Chadha elmondta, módszerükkel szobahőmérsékleten állítható elő 99.95 százalékos tisztaságú ólom, amit leselejtezett akkumulátorokból nyernek ki, majd téglákat formáznak belőlük. Ezeket aztán elektromosan fűtött üstökben rudakká formázzák, majd akkumulátorgyártóknak adják el. A műanyag és egyéb alkatrészeket külön hasznosítják újra. “Startupok gondolják újra az akkumulátorok újrahasznosítását” bővebben

Különleges akkumulátort fejlesztettek a svéd kutatók

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát – írja az MTI. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját.

A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód – írja a TechExplore.com tudományos portál. “Különleges akkumulátort fejlesztettek a svéd kutatók” bővebben

A papírakkumulátorok sokkolhatják a piacot

A most használt lítiumion-akkumulátoroknál hatékonyabb energiatárolási megoldást ígér a japán Nippon Paper: cellulóz nanoszálakat használnának fel, ami kisebb környezeti terhelést, megújuló forrást jelenthetne az energetikai megoldások piacán. Sok kutató szkeptikus, de a vállalat nagyon határozott a terveit illetően.

“Gyorsabban kell haladnunk a más vállalatokkal való együttműködésben, hogy gyakorlati felhasználási lehetőségeket találjunk” – mondta Toru Nozawa, a Nippon Paper vezérigazgatója egy interjúban. A cellulóz nanoszál, vagy CNF alapú szuperkondenzátorok “olyan területeken alkalmazhatók, ahol lítiumion-akkumulátorokat használnak, például autókban és okostelefonokban”. A cég célja, hogy 2025-ben az oszakai világkiállításon bemutatásra kész kísérleti energiatároló rendszerrel rendelkezzen, és egy évtizeddel későbbre teljes mértékben kereskedelmi forgalomba hozza a technológiát.

A Nippon Paper Industries új áttörést szeretne elérni a cellulóz nanoszálak – a cellulózpép százmikronos vagy annál kisebb méretűre történő finomításával előállított anyagok, amelyeket jelenleg olyan termékekben használnak, mint a pelenkák vagy élelmiszer-adalékanyagok – felhasználása terén azzal a céllal, hogy olyan szuperkondenzátorokat hozzon létre, amelyek a meglévő akkumulátoroknál sokkal jobb teljesítményű és kisebb környezeti terheléssel tárolhatják és bocsáthatják ki az energiát – írja a Bloomberg a fejlesztés technikai hátteréről.

A szuperkondenzátorok tömeg nélküli elektronokat tartanak elektromos mezőben, míg az akkumulátorok kémiai formában tárolják az energiát. A különbségek miatt az előbbiek ideálisak rövid és intenzív energiaimpulzusok – például egy fényképezőgép vakujának villanásához szükséges áram – leadására, de tárolókapacitásuk csak töredéke a lítium-ion akkumulátorokénak. Ez évtizedek óta azt jelenti, hogy a szuperkondenzátorok hiánypótló szerepet töltenek be a laptopok memóriabiztosító rendszereiben, a szélturbinák motorjainak állásszabályozásában vagy egyes hibrid és plug-in járművek fékezésekor az energiavisszatöltésben. A szuperkondenzátorok egy olyan energiatároló rendszer régóta nem megvalósított ígéretét is magukban hordozzák, amely drámaian rövidebb feltöltési időt, kevesebb biztonsági kockázatot és az olyan drága fémektől, mint a kobalt vagy a nikkel, való függetlenséget ígéri.

Akkumulátor, csak nem olyan

“A szuperkondenzátorok számára rengeteg lehetőség van arra, hogy technológiaként tovább növekedjenek, de teljesen más technológiai szegmensben vannak, mint az akkumulátorok” – mondta Sam Jaffe, a coloradói Boulderben működő Cairn Energy Research Advisors ügyvezető igazgatója, egy iparági tanácsadó. “A szuperkondenzátorok nem és soha nem is lesznek a lítiumion-akkumulátorok versenytársai” – vélekedett Jaffe.

A meglévő lítium-ion akkumulátorok továbbfejlesztése is kihívást jelent, amelyek rutinszerűen jó energiatárolási kapacitást biztosítottak, de korábban korlátot jelentett a lassú újratöltés. Most egyes akkumulátor-technológiák 30 perces töltési időt kínálnak, és a vállalatok, köztük a Volkswagen, ezt az időtartamot körülbelül 12 percre kívánják csökkenteni – mondta James Frith, a BloombergNEF elemzője.

A szuperkondenzátorok támogatói ragaszkodnak ahhoz, hogy érdemes kitartani. Az energiasűrűség már javul, és a CNF-ek felhasználásával az alkatrészek újabb nagy lépést tehetnek előre – mondta Mikio Fukuhara, a Tohoku Egyetem kutatója, aki a Nippon Paperrel együttműködött.

A Nature folyóiratban márciusban megjelent tanulmányban egy Fukuharát is magában foglaló tudóscsoport bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a CNF-eket (Cellulose Nanofibers, vagyis cellulóz nanoszálakat) használó szuperkondenzátorok nagy mennyiségű villamos energia tárolására alkalmasak, és potenciálisan alkalmasak a használati tárgyak esetében, a közlekedési eszközöknél és a megújuló energia tárolására (bár itt egyelőre ígéretesebb megoldásnak tűnik a zúzott bazalt kisütése).

A korai felhasználási esetek az alacsony feszültséget használó eszközök, például okostelefonok vagy okosórák lennének, mondta Fukuhara a Bloomberg kérdésére. A szuperkondenzátorok elektromos járművekben való alkalmazása lenne a “végső alkalmazás”, és ehhez további fejlesztésekre lenne szükség, részben azért, mert az autók nagyobb feszültséget használnak. “Biztos vagyok benne, hogy a jövőben felváltja majd a lítium-ion akkumulátorokat, és döntő tényező lesz a környezet megmentésére irányuló erőfeszítésekben” – mondta a kutató.

Ez egy újabb ipari forradalom lesz

– tett hangzatos ígéretet Fukuhara.

A jobb szuperkondenzátorok kifejlesztésén dolgozó más projekteken dolgozó versenytársak is bizakodók. “Ha a fejlesztés befejeződik, a technológiát az elektromos járművek és az energiatároló rendszerek kapacitásának és élettartamának növelésére fogják használni” – mondta Yoo Seung Joon, a dél-koreai Gwangju Institute of Science and Technology szerves elektrokémiai és energetikai anyagok laboratóriumának professzora.

A Nippon Paper keresi a lehetőségeket arra is, hogy a meglévő akkumulátorgyártók anyagellátását felemelje, miközben folytatja a rivális technológia fejlesztését. A vállalat legalább egy vezető gyártót felvett ügyfélként, és azt is fontolgatja, hogy ellátási központokat hoz létre olyan növekvő piacokon, mint Európa.

A termék mellett szól, hogy a Földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a növények vázanyagának nagy része cellulóz. Pontosabban a fa 40 százaléka, a gyapot 50 százaléka, a len és a kender 80 százaléka tartalmazza. Az anyag tehát megújuló forrásból is beszerezhető lenne, a papír pedig az egyik legkönnyebben lebomló hulladékfajta így fenntarthatóbb lenne az ilyen akkumulátorok megsemmisítése is a termékek életciklusának végén.

napi.hu

Magyarország válhat az elektromos akkumulátorok egyik legnagyobb exportálójává

Magyarország a világon a tizedik helyen áll az elektromos akkumulátorok exportálásában, de a várakozások szerint – amennyiben a beruházások üteme így folytatódik – az első öt közé kerülés is reális lehet. Ehhez láthatóan minden feltétel adott, elsősorban a távol-keleti beruházásoknak köszönhetően – véli az Óbuda Group, amely összegyűjtötte az országban lévő, jelentősebb távol-keleti akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

A kelet-közép-európai országok közül Szlovákia, Magyarország, Csehország és Románia GDP-jének jelentős százaléka köthető az autóiparhoz. A rendszerváltást követően itthon már az 1990-es évek elején megjelentek a nagy autógyárak (Opel, Suzuki, Audi) és a hozzájuk kapcsolódó beszállítói hálózatok, de az utóbbi évtized felélénkülő ipari beruházásainak is fontos szereplői ezek a cégek (Mercedes, BMW). “Magyarország válhat az elektromos akkumulátorok egyik legnagyobb exportálójává” bővebben

Ez a technológia lesz az elektromos autózás Szent Grálja?

Akár tíz év feletti élettartamot jelenthet számukra, szemben azzal a pár – jellemzően hat-hét – évvel, ameddig a lítium-ion akkumulátor kibírja jelentős kapacitásveszteség nélkül/Fotó: QuantumScape
A szilárdtest-akkumulátorok energiasűrűsége és élettartama jóval nagyobb, mint a lítium-ion akkumulátoroké, emellett sokkal gyorsabban tölthetők és biztonságosabbak is azoknál.

A legfrissebb iparági hírek alapján nagy esély van rá, hogy a Toyota lesz az első gyártó, amelyik ilyen akkuval szerelt elektromos autóval lép piacra, akár már 2022-ben. De tulajdonképpen miből is áll ez a technológia, és miért övezi ennyire nagy lelkesedés? “Ez a technológia lesz az elektromos autózás Szent Grálja?” bővebben

Az akkugyártók sokat várnak a Németország alatt felfedezett óriási lítiummezőtől

400 millió elektromos autó számára lehetne akkumulátort készíteni abból a lítiummennyiségből, ami Németország délnyugati részében található.

Óriási lítiummező található Németországban – számolt be róla a Reuters. Mint kiderült, az ország délnyugati részén, a Felső-Rajna-völgyben egy 300 kilométer hosszú, 40 kilométer széles térségben olyan sok anyag vár kibányászásra, amiből 400 millió elektromos autó akkumulátorát lehetne elkészíteni. “Az akkugyártók sokat várnak a Németország alatt felfedezett óriási lítiummezőtől” bővebben