Komposztból akkumulátor? Itt a világ első zöld energiatárolója, ami akár 30 évig bírja

Az elektronok mozgását három fizikai folyamat biztosítja az akkumulátorban a cellában található ultraporózus szénrétegnek köszönhetően.

Az ukrán SorbiForce startup áttörést ért el azáltal, hogy mezőgazdasági hulladékból fémmentes, szerves akkumulátor prototípust fejlesztett ki, válaszként a hagyományos akkumulátorok környezeti hatásaira.
Víz, só, és minden, mi jó

Az Arizónában működő vállalat a mezőgazdasági hulladékon kívül energiatárolással is foglalkozik. Állításuk szerint kizárólag szenet, vizet és sót használtak fel ahhoz, hogy megalkossák a világ első valóban fenntartható akkumulátorát. Az InterestingEngineering számolt be a részletekről.

A csapatot Szerhij Kaminszkij anyagtudós, a SorbiForce vezérigazgatója és társalapítója vezeti. Az ötlet onnan származott, hogy felismerték: a mezőgazdaság évente akár 2,1 milliárd tonna hulladékot is termel.

Ráadásul a hagyományos akkumulátorok korlátozott és gyakran veszélyes újrahasznosítási módjai még inkább rámutattak arra, mennyire sürgős biztonságosabb és fenntarthatóbb megoldásokat találni.

„Az energiatároló rendszerek és akkumulátorok jelenlegi kialakítása komoly fenntarthatósági következményekkel jár a bolygóra nézve” – mondja Kevin Drolet, a vállalat marketingigazgatója.

A koncepció kidolgozása

Kaminszkij a 2010-es évek végén egy szakértői csapatot hívott össze az innovatív akkumulátor megalkotására, és ezzel végül bekerültek az Arizonai Egyetem Innovációs Központjának inkubátorprogramjába.

„Arra a gondolatra fókuszáltunk, hogy a hulladék érték, és tőkét lehet belőle kovácsolni” – emeli ki Drolet.

Több évnyi kutatómunkát követően a csapat megalkotta a szorpciós akkumulátorokat, amelyek három fizikai folyamat segítségével mozgatják az elektronokat a központi ultraporózus szénrétegen keresztül, a katódtól az anódig. A csapat szerint mivel mindkét elektróda szénből készült, az akkumulátor egyáltalán nem gyúlékony.

„A technológiánkban az a különösen érdekes, hogy az ultraporózus szénanyagok idővel még jobbá válnak” – magyarázza a marketingigazgató. „Az akkumulátor élettartama akár 30 év is lehet, amennyiben időnként vizet pótolunk benne.”

A legmeglepőbb azonban talán az, hogy egy cella élettartamának végén az akkumulátor akár 95 százaléka szerves anyagokra bontható, míg a fennmaradó részek újrahasznosíthatók.

Ezenfelül Drolet kiemeli, hogy a lítium-ion akkumulátorokkal ellentétben – amelyek gyakran toxikus műanyaghulladékká válnak, vagy újrahasznosításkor biztonsági kockázatot jelentenek – a SorbiForce cellák fémmentes összetételüknek és zárt rendszerű kialakításuknak köszönhetően nem robbanásveszélyesek, nem hajlamosak hőelvándorlásra, és nem szivárognak belőlük mérgező anyagok, még akkor sem, ha kettévágják őket.

Előretekintés: mit hozhat a jövő?

Ahogy a startup felkészül az év második felére tervezett 60 kWh és 150 kWh közötti pilot projektekre, jelenleg 5 millió amerikai dollár összegű kockázati tőkét igyekszik bevonni a kör lezárása előtt. Drolet bízik benne, hogy az alacsony költségek és a nagy kereslet elősegítik a vállalat gyors növekedését.

„A lítium-ion akkumulátorokkal összehasonlítva a mi tőkebefektetési költségeink jóval alacsonyabbak. A só és az akkumulátorhoz szükséges anyagok hatalmas mennyiségben állnak rendelkezésre az Egyesült Államokban” – mondja Drolet.

Mivel az akkumulátor több mint 6000 cikluson át képes működni, és a modulok egymásra helyezhetők, Drolet szerint a pilot projektekből a teljes gyártásba való áttérés csupán a tanulási folyamat kérdése, mivel a kereslet már most is adott.

„Nagy szükség van olyan technológiák fejlesztésére, amelyek nem gyúlékonyak, nem robbanékonyak, és az Egyesült Államokban készülnek” – mondja Drolet, hozzátéve, hogy a vállalat még idén megkezdi első akkumulátorainak piacra dobását.

„Ha képes vagy olyasmit építeni, ami nem gyullad ki, az hatalmas érték. Mi ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy közben körforgásos gazdaságot teremtünk az energiatárolás területén” – zárja gondolatait.

nrgreport.com