A kínaiak viszik piacra az évtizedek óta ismert technológiát, amivel lítiumos akkumulátorok is kiválthatók

Miután tavaly megtört a lítiumos akkumulátorok árcsökkenése, jókora figyelem szegeződött az alternatív energiatárolási lehetőségekre, amelyek kifejlesztésében mostanában jellemzően kínai cégek – például a Debrecenben is befektető CATL – járnak élen. A kínai akkumulátor- és járműipar egyik legújabb nagy lépése a Sehol E10X típusnevet viselő, nátrium-ionos cellákkal felszerelt gépkocsi piacra dobása, ami a lítium-ionos technológiához képest a gyártás felfutását követően megfeleződő árral és rövidebb töltési idővel kecsegtet, igaz, alacsonyabb kapacitás mellett.

Noha a konyhasó egyik összetevőjéről már a hetvenes évek óta tudott, hogy akkumulátorokban is alkalmazható, az eleinte az Egyesült Államokban, majd a 2010-es évek elején Japánban végzett fejlesztéseket Kínában finomították a közelmúltban a kereskedelmi forgalomba hozható szintig – ez ráadásul már nem az első eset, amikor a kínai akkumulátoripar nagyot lép előre a versenytársaihoz képest egy már ismert technológia fejlesztésében, a szokásos lítiumionos akkumulátoroknál olcsóbban előállítható lítium-vas-foszfát (LFP) alapú cellák esetében is hasonló történet zajlott le nemrégiben.

A nátrium-ionos akkumulátorok fejlesztése manapság leginkább Csangsa városában történik, ahol a technológiához értő vegyészek és mérnökök ezreit képezi a helyi egyetem, miközben labor- és gyártókapacitások is rendelkezésre állnak, derül ki a New York Times beszámolójából. Sőt, a városban épül az egyik első nagy nátrium-ionos akkumulátorgyár, és már nemzetközi szereplők is megjelentek: a legnagyobb vegyipari gyártóként számon tartott német BASF is megnyitotta csangsai kutatóközpontját.

A lítium- és nátrium-ionokon alapuló akkumulátorok ráadásul sok szempontból nagyon hasonlók egymáshoz, így akár ugyanazon berendezések használatával is előállíthatók. Noha a már említett Sehol típusú gépkocsikba egy kisebb akkumulátorgyár szállítja a cellákat, a lítium árának 1-3 százalékáért beszerezhető nátrium alkalmazásában a CATL is meglátta a lehetőséget, már 2021 júliusában bejelentette, hogy készen áll a nátriumtartalmú akkumulátorok szállítására.

A világ legnagyobb elektromosautó-akkumulátorgyártója nátrium- és lítiumcellákat egyaránt tartalmazó akkucsomagok gyártását tervezi, ötvözve a nátriumcellák alacsony árát és időjárásállóságát a lítiumcellák megnövelt hatótávolságával. A nátriumos akkumulátorok egyik legnagyobb előnye ugyanis a kedvező árukon túl, hogy a töltésüket jól tartják fagypont alatti hőmérsékleten is, ami a lítium-akkumulátorokra kevésbé jellemző. A kínai Chery mindenesetre az idén kezdi beépíteni a gépkocsijaiba a CATL nátrium-ionos akkucsomagjait.

A nátriumos cellák azonban vélhetően nem az elektromos autókban, hanem a nap- és szélerőművek által megtermelt elektromos energia átmeneti tárolására szánt telepekben jelenhetnek majd meg nagyobb számban. A megújuló energiaforrásokra áttérő közműszolgáltatók is egyre nagyobb igényt mutatnak az energiatárolók iránt, sokuk már most is működtet óriási, egyelőre zömmel lítiumionos akkumulátorokat, amelyek révén áthidalhatóvá válik, ha az időjárásnak kitett erőművek kínálata és a fogyasztók kereslete nem egy időben jelentkezik – a CATL ezen a területen is vizsgálja a nátriumos technológia alkalmazhatóságát az amerikai lap értesülései szerint.

Az új technológia további előnye, hogy nincs szükség hozzá olyan ritka anyagokra, mint a főként Afrikában bányászott kobalt és az elsősorban Indonéziában, Oroszországban és a Fülöp-szigeteken kitermelt nikkel. Sőt, a lítium iránti kereslet is mérséklődhet a nátriumos akkumulátorok térhódításával.

Biztos vagyok benne, hogy bizonyos alkalmazási területeken lítium helyett nátriumot látunk majd.

– mondta Mike Henry, a világ egyik legnagyobb bányavállalatának számító BHP vezérigazgatója a New York Timesnak.

Az akkumulátorgyártás okozta környezetszennyezés alakulása azonban kérdéses, ugyanis ipari mennyiségben a nátrium alapvetően az üveggyártásban is használt nátrium-karbonátból nyerhető ki, aminek egyszerűen kitermelhető lelőhelyei döntően az Egyesült Államok területén találhatók. Kína vonakodik az amerikai importtól és természetes szódakészletei minimálisak, kénytelen mesterséges módon előállítani nátriumionos akkumulátorgyártáshoz szükséges alapanyagot, aminek energiaigényét egyelőre szénerőművek fedezik, továbbá a lúgos termékek a vízszennyezés veszélyével fenyegetnek.

g7.hu