Az USA-ban és Európában is komoly lobbizásba kezdtek az elektromos autók gyártói, hogy a kormányok és az Európai Bizottság segítsék hatékonyabban az akkumulátorgyártást, illetve az akkumulátorokhoz szükséges nyersanyagok (lítium, réz, nikkel, grafit) bányászatát. Ezen a héten mindkét kontinensen készültek jelentős beadványok a témában.

A lobbisták és az ügyüket felkaroló politikusok azzal érvelnek, hogy Kína máris nagyon elhúzott ebben az iparban: ott gyártják a lítiumos akkumulátorok kétharmadát, és az iparághoz kötődő bányák felvásárlásában is jeleskednek. (tovább…)

Amennyiben minden a tervek szerint halad, az új fejlesztés már három éven belül piacra kerülhet.

Több gyártó is kínál már tisztán elektromos-meghajtású modelleket napjainkban, ám ezek hatótávolsága mindössze 200 és 500 kilométer között mozog, vagyis jól látható, hogy az új technológiával mindez akár a duplájára is növekedhetne.

A svájci székhelyű Innolith AG legalábbis ezt ígéri, ugyanis elmondásuk szerint remekül haladnak a nagy energiasűrűségű lítium-ion akkumulátor kifejlesztésén. A vállalat közlése szerint 1000 Wh / kg sűrűségről van szó, ami akkor nyer igazán értelmet, ha megemlítjük, hogy az egyébként kiváló hatótávolságot nyújtó Tesla Model 3 akkumulátorai 250 Wh / kg energiasűrűséggel rendelkeznek.
(tovább…)

Most nem az a kérdés milyen messzire jutsz el egy töltéssel, sokkal inkább, hogy mennyiszer teheted meg azt az utat komolyabb szerviztámogatás nélkül. Ahogy az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, az elektromos autók megtett kilométerekre vonatkozó műszaki megbízhatósága kiemelkedő a belsőégésű motorokkal szerelt típusokhoz képest, de a technikának csak egy része tekinthető újnak.

Minden bizonnyal nem véletlen, hogy egyes nagy teljesítményű szállító járművek között – legyen az hajó vagy vasúti mozdony –, régóta elterjedt megoldás a hajtáslánc közvetlen üzemeltetésére villamos erőátvitelt használni. Ha van is belsőégésű motor, annak szerepe kimerül az elektromos hajtáslánc működtetéséhez szükséges generátor üzemeltetésében, így megoldható, hogy a rendszerben minden technika a számára ideális üzemállapotban működhessen. (tovább…)

Szerencsére egyre több az elektromos autó az utakon, és lassan a repülőgépgyártásban is kezd megjelenni az elektromos hajtás, mi több, nemzetközileg is növekszik erre az igény. Ha sikerül néhány problémát megoldani, az elektromos meghajtás gyökeresen átalakíthatja a légi közlekedést.
Tíz-hússzor is biztonságosabb a villany, mint a robbanómotor

Már Magyarországon is egyre több környezetbarát elektromos autóval lehet találkozni. Az autóiparban most zajló intenzív fejlesztések mellett a légi közlekedésben is megjelent az igény az elektromos hajtású repülőgépekre.

Az elektromos repülőgép elektromotorja messze hatékonyabb, 3-4-szer jobb hatásfokú,

mint a belső égésű motor, hatékonysága 95%, míg a hagyományos robbanómotoroké mindössze 18-23%, ezért a villanymotorok sokkal kevesebb energiát pazarolnak. (tovább…)

Egy új tudományos megközelítés alapján lehetségessé válik a polietilénből származó szén költséghatékony kivonása. A kutatók már tesztelték: ez alkalmassá teszi a Lítium-ion akkumulátorok anódjává tételére.

A nagy múltú Amerikai Kémiai Társaság (ACS – American Chemical Society) által közzétett dokumentumok szerint az Indianai Purdue Egyetem kutatói olyan anyagot nyertek ki műanyag hulladékból, mely az akkumulátorok anódanyagaként újrahasznosítható.

A sikeres módszert és a gyakorlati működést az alapítása óta a mezőgazdasági és kutatási, mérnöki képzésre fektető egyetem kutatói ugyan egyelőre csak egy játéktargonca működtetésével bizonyították, de állítják: a módszerükkel az anyag peraméterei könnyen méretezhetők. Ha ez igaz – írja a PV Magazine, akkor az emberiség számára az egyik leginkább égető probléma válik megoldhatóvá. A műanyag hulladékot újrahasznosítható módszerrel ráadásul a napelemipar és energiatárolás számára készíthető olyan alapanyag, mely ráadásul a ma kereskedelmi forgalomban kapható rivális termékekkel versenyre kel. (tovább…)

Átlagosan másfél, két és fél évet húz ki egy mai okostelefon akkumulátora érzékelhető teljesítményromlás nélkül.

Nincs okunk csodálkozni, ha a nem is olyan régi telefon már nem bírja olyan hosszú ideig a használatot, mint kezdetben. A sajnos biztosra vehető romlásnak az van a hátterében, hogy a lítium-alapú akkuk

mintegy 500 töltési ciklus után elvesztik a kapacitásuk 20 százalékát.

Cserébe nem kell ezeket az akksikat teljesen lemeríteni és teljesen feltölteni, mint a régieket, valamint bármikor töltőre lehet tenni, hogy töltsünk beléjük még egy kis szuflát.
(tovább…)