7 tech mítosz, amit ideje elfelejteni

Íme, hét tétel, ami nem is rég még igaznak számított, s mára szerencsésebb feledni.

1. Tilos a mobilt egész éjszaka töltőn hagyni

Elterjedt legenda, hogy veszélyes tölteni az okostelefont egész éjszaka, hanem mikor 100%-ra jutott, le kell választani a 220 Voltról.

Nincs miért aggódni: a mai mobilokban az elektronika automatikusan leállja a töltést, mielőtt még az akkumulátor túlmelegedne. A teljes töltöttség elérése után is egész éjjel töltőn lóghat a készülék.

2. Kizárólag gyári töltőt szabad használni

Érdemes pontos különbséget tenni a gyári, a tanúsított és a hamisítvány között. Nyilván a gyári töltő az igazi, de számos olyan jó nevű külső cég van, mint például a Belkin, vagy a Monoprice, amit a gyártó is tanúsít, s a weboldalán is szerepeltet.

A kigyulladt, füstölgő eszközökről szóló, horrorisztikus történetekért az esetek döntő többségében a hamisítványok a felelősek. Ne vásároljunk névtelen, vagy gyanúsan olcsó termékeket.

3. Hagyjuk teljesen lemerülni az akkumulátort

Valaha tényleg ez volt a szabály.

A mai lítium-ion megoldásokra éppen az ellenkezője érvényes: rongálódnak, ha nullára merülnek. Kényszerhelyzetben inkább kézzel kapcsoljuk ki a mobilt, mielőtt „meghalna”.

Akkumulátoraink akkor tartanak a legtovább, ha töltöttségüket 40 és 80 százalék között tartjuk.

4. Mindig állítsuk le a PC-t éjszakára

Ez a mítosz a számítógépek hőskorából származik, s azon alapul, hogy alkatrészei, különösen a merevlemezek, sokkal hosszabb ideig bírják, ha éjszaka leállítjuk a rendszert.

A korszerű PC-k azonban sokkal robusztusabb felépítésűek: semmi bajuk nem lesz, ha kikapcsolás nélkül futtatjuk.

Ha néha nem számít az energiatakarékosság, semmi akadálya, hogy a számítógép éjszakánként olyan feladatokat hajtson végre, mint a biztonsági mentés, rendszerfrissítés, vagy éppen a méretes fájlok letöltése.

5. Rendszeresen töredezettségmentesíteni kell a számítógépet

Korántsem mindegyiket: a hagyományos merevlemezek karbantartásához tényleg szükséges a defragmentálás (töredezettségmentesítés), amelyhez a Windowsba gyárilag beépített, vagy külső fejlesztő által készített programokat használhatunk.

Leegyszerűsítve arról van (volt) szó, hogy a lemezen ne a szétszórt, rendszertelenül elhelyezkedő adatokat kelljen beolvasni az olvasófejnek.

Ma már kifejezetten bajt csinálhat a töredezettségmentesítés, ha a számítógépben SSD meghajtó van van. Az SSD-k ugyanis korlátozott számú írásra képesek, viszont a töredezettségmentesítés sok adat – esetükben fölösleges – mozgatásával jár.

6. Töröljük teljesen ki az adatokat

Jobb tudni, hogy a törölt adat ugyanúgy ott van a merevlemezen, s különösebb varázslat nélkül, kereskedelemben kapható szoftverek segítségével visszaállítható.

Alkalmasint akkor is, ha már egy másik fájl felülírta.

Ha valaki kifejezetten személyes adatokat tárol a gépen, a PC eladásával legalább elméletileg számíthat vele, hogy a túl kíváncsi vevő visszaállíthatja részben vagy egészben a töröltnek vélt tartalmakat.

Biztonságosabb és egyszerűbb eladás előtt kivenni a merevlemezt, s áthelyezni az új számítógépbe – tárhelyből amúgy sincs soha elég.

7. A több mindenben jobb is

Ennek a mítosznak a fennmaradásához a high-tech gyártók is hozzájárulnak a szám- és méretmánia táplálásával. Pörgeti az értékesítést, ha egyre nagyobb és nagyobb számok pompáznak az adatlapokon.

Ehhez képest lényegesen jobban járunk, ha 1 terabájtos helyett az (igaz, drágább) 256 gigabájtos SSD merevlemezt választjuk „C” meghajtónak, amire a programokat telepítjük. Hiába négyszer nagyobb az 1 TB, az SSD sokkal gyorsabb és megbízhatóbb.

Ráadásul ritkán látni olyan felhasználót, aki programokkal megtölt 256 GB-ot: általában ennek fele is elég.

Hasonlóképpen, fölösleges megszédülni a mobilok kamerájának sok megapixelétől, meg az egyre csodálatosabb és csodálatosabb kijelző-felbontásoktól.

A független kameratesztelők oldalain lehet látni, hogy a legjobb fotókat nem a legmagasabb megapixeltömeget ígérő készülékekkel lehet készíteni.

Miként száz felhasználóból kilencvenkilenc rápillantással nem lát semmilyen különbséget szabad szemmel a HD és a WQHD (sőt, a QHD) között sem. Viszont a nagyobb felbontás gyorsabban emészti az akkumulátor energiáját, s igénybe veszi a processzort.

hirado.hu

Kapcsolódó témák