Ettől él sokáig az akkumulátor 6. rész

A másik megoldás kidolgozása összefügg az autókban egy olyan rendszer megjelenésével, amelyiknek jellegzetessége az akkumulátor erőteljes terhelése, majd intenzív töltése, vagyis épp az az igénybevétel, ami a savrétegződéshez vezet. Ezek a start-stop rendszerrel felszerelt autók, amelyek a gyakori újraindításokkal sűrűn vesznek fel nagy áramot az akkumulátorból, amit a generátor mihamarabb megpróbál visszatölteni – de természetesen csak a megengedett határokon belül, hiszen a töltési feszültség minden akkumulátortípus esetében korlátozott.

Ezt a típusú terhelést tartósan és hosszú élettartam mellett bírják az olyan akkumulátorok, amelyeknél az elektrolitot üvegszövettel itatják fel, így ezekben nincs lötyögősen folyó elektrolit. A folyadékfelszívó üvegszövetre utalóan ezeket AGM (Absorbent Glas Mat) akkumulátoroknak nevezik. A cellákban szorosan összefogott lemezcsomagokból az ólommasszának esélye sincs kihullani, így ezek az akkuk nagyobb áramokat is tartós károsodás nélkül elviselnek a sima gondozásmentes akkumulátorokhoz képest. Felépítésükből adódó további előny, hogy rendeltetésszerű használat mellett akár tíz évig is ellátják feladatukat. Áruk ellenben érzékelhetően magasabb.

Az AGM-en kívül még egy olyan akkumulátortípust dolgoztak ki, amelyik bírja a start-stop rendszerek terhelését, miközben ebben folyadék állapotban van jelen az elektrolit. Ez az EFB, Enhanced Flooded Battery, vagyis a továbbfejlesztett folyékony elektrolitos akkumulátor. Ennél azzal csökkentik a massza kihullásának a veszélyét, hogy az ólom-dioxid masszát tartó pozitív lemezeket poliészter szövettel vonják be. (A lemezeket természetesen az EFB akkumulátorban is tasakszeparátorokba helyezik.) Ez szilárdítja annyira a szerkezetet, hogy a sima gondozásmentes akkumulátorokhoz képest ezek az élettartam csökkenése nélkül is nagyobb áramokkal terhelhetők és tölthetők, és – hasonlóan a felitatott elektrolitos AGM akkukhoz – a rázkódást is jobban bírják.

A szulfátosodás azonban ezeknél a legkorszerűbb felépítésű akkumulátoroknál is előfordulhat. Sőt, ezek esetében a hagyományosakhoz képest már inkább 12,6 voltnál érdemes töltőre tenni a használaton kívül álló akkumulátort, mert ennél a feszültségnél jelentkezik a 80 százalékos töltöttségi fok. Ennek oka, hogy ezeknek az akkumulátoroknak teljesen feltöltött állapotban a terheletlen feszültségük sem 12,7, hanem 12,9 volt. Emiatt a töltési feszültségük is magasabb lehet, 14,4 helyett 14,8 volt.

A töltőáramnál érdemes tartani a kapacitás egytizedét, de elméletileg akár ennek másfélszeresét is elbírják károsodás nélkül. Élettartam szempontjából egyébként elvileg azok a töltők a jobbak, amelyek az akkumulátor feszültségét tartják szem előtt és annak szabályozásával érik el a megfelelő töltöttségi szintet, nem pedig az elterjedtebb és olcsóbb szerkezetek, amelyek a töltőáramot tartják állandó szinten.

A feszültség mellett (ami autók esetében ma már kizárólag 12 V), a kapacitás az akkumulátor másik legfontosabb adata, ennek megfelelően szép nagy számmal tüntetik fel az akkumulátoron. Azt mutatja meg, az akku mennyi áramot képes tárolni, mértékegysége az amperóra (Ah). Lényegében azt adja meg, hogy mennyi ideig milyen erősségű áramot képes szolgáltatni a teljesen feltöltött akkumulátor. Például egy 50 Ah-s akkumulátor az élettartamot nem veszélyeztető, a kapacitás egytizedével egyenlő árammal (5 A) tíz órán keresztül terhelhető.

A hivatalos mérés alkalmával egyébként 20 órán keresztül a kapacitás egyhuszadával terhelik, és ennek hatására az akku feszültsége nem csökkenhet 10,5, illetve a cellafeszültség 1,75 volt alá. A harmadik fontos, és az akkumulátoron szintén jól láthatóan feltüntetett adat az indítóáram, amivel a szabványos mérés során -18 fokon, terhelik meg az akkumulátort, amelynek feszültsége nem csökkenhet 10 másodpercen belül 7,5 volt alá. Általában az igényesebb, korszerűbb felépítésű akkumulátorok indítóárama nagyobb, ezek többnyire drágábbak is.

Bármilyen akkumulátort is építünk az autóba, annak élettartama csak részben függ magától az akkumulátortól és annak felépítésétől, az másik lényeges szereplő maga az autó. Ha annak töltési rendszere nincs rendben, túl alacsony, vagy akár túl magas feszültséggel tölt, a legigényesebb felépítésű, legstrapabíróbb akkumulátort is idő előtt tönkreteheti. Ezért amikor elérkezik az akkumulátorcsere ideje, ha alkalmunk és lehetőségünk nyílik rá, ellenőriztessük az autó elektromos rendszerét.

totalcar.hu