Mi van akkor, ha nem süt a nap, nem fúj a szél, mégis – környezetbarát – áramra van szükség? Az energia elraktározása drága és nem hatékony feladat. Volt – mostanáig?
Az okostelefonokban, laptopokban megszokott telepek nem igazán hatékonyak, sokáig tart feltölteni őket, túlhevülhetnek, nehezek és még számos más korláttal bírnak. Ráadásul nem tudtak lépést tartani az egyéb elektronikai elemek fejlődésével és így azok energiaéhségével. A helyzet tulajdonképpen nem csak a hordozható eszközök tekintetében probléma, gondoljunk csak az autók ormótlan akkumulátoraira, vagy a napenergiát használó építmények pincébe telepített akksijaira.
Az alternatív, környezetbarát energiatermelés legnagyobb kerékkötője tehát az energia tárolása. Ezen változtathat az MIT kutatói által nemrég bemutatott prototípusa, ami egy teljes mértékben folyékony anyagokra alapuló energiatároló szerkezet, kifejezetten napból és szélből nyert energia raktározására.
No nem mintha a túlmelegedés problémáját megoldanák vele: még a második változat is 450 Celsius fokos üzemi hőmérsékleten dolgozik (az első generáció még 700 Celsius fokon működött. Mi ennek az oka? Az, hogy olvadt fémeket tartalmaz; a benne levő lítium, és ólommal kevert antimon számára legalább ekkora hőmérsékletre van szükség ahhoz, hogy ne vegyen fel szilárd halmazállapotot.
Viszont meglepően strapabíró: az 1800 órán keresztül tartó tesztelés során megállapították, hogy napi használat mellett nagyjából 15 százalékos kapacitásvesztéssel kell számolni – 10 év alatt. Sajnos azt egyelőre nem tudni, mikorra lehet belőle kereskedelmi forgalomban kapható akkumulátor.
mai.hu