Akkumulátor-gyártó arany- és kobaltimádó vírusokat klónoztak

Amerikai biotechnológusok genetikailag módosított vírusokkal végeztették el a lítium-ion akkumulátor gyártásának egyik fontos lépését, az anód elektróda bevonatának elkészítését, elkerülhetővé téve ezzel az akkumulátor gyártásnál szokásos veszélyes magas hőmértékleteket. Az elektrolitba juttatott vírusok szobahőmérsékleten maguktól szabályos bevonattá álltak össze a fémfelületen.

Az új nano-technológiai már a makrovilágban is használható, a bemutatott 10 centiméteres anódlemezekkel már sokféle méretű és alakú akkumulátort lehet készíteni.

A kutatást vezető Angela Belcher biomérnök (MIT) és csapata olyan aranyhoz és kobalt ionokhoz vonzódó mesterséges vírusokat hozott létre, melyek fémen szorosan egymás mellé tapadnak és akkumulátorban anód elektródának használhatók.

Belcher csapata cső-alakú vírusokat módosított. A mikroorganizmusokba olyan DNS darabkákat juttattak, amitől a vírusok felületén kobalt inonokat és arany részecskéket vonzó molekulák képződtek.

Az aranyhoz tapadó molekulák termeléséhez szükséges genetikai kódot úgy keresték meg, hogy kissé különböző molekulák milliárdjait arannyal érintkeztették, és elkülönítették az aranyhoz legjobban tapadók genetikai anyagát. A kobalthoz tapadó komplexumok esetén leutánozták az állati sejtekben létező kálcium-kiválasztó genetikai kód szekvenciát.

A vírusokhoz hozzáadott genetikai anyag viszonylag könnyen cserélhető, így más elektronikai alkatrészeket, például a másfajta töltésű ionokat vonzó katód elektróda bevonatot is létre lehet hozni.

Belcher és csapata jelenleg azt vizsgálja, hogy hogyan lehetne vírusok segítségével önmaguktól elkészülő napelemeket gyártatni – olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóirat honlapján.
Forrás: MTI