A készüléket alacsony minőségű homok felhasználásával, illetve nap- vagy szélerőművekből származó olcsó villamosenergiával előállított hővel töltik fel. A homok 500 Celsius-fokos hőmérsékleten tárolja a hőt, amely így télen is felhasználható, írja a BBC.

Finnország számára kifejezetten kritikus az energiakérdés, mivel a legtöbb gáz Oroszországból érkezett az országba. A finn-orosz határ a leghosszabb szárazföldi határ Oroszország és egy uniós tagállam közt.

A hosszú, hideg finn tél közeledtével a politikusokat és a polgárokat egyaránt foglalkoztatják az energiaellátás kérdései, ez az új technológia azonban képes lehet enyhíteni az aggodalmak egy részét. A homokakkumulátor fő összetevője 100 tonna építőipari homok silóban felhalmozva.

Az innovatív energiatermelésbe való beruházások száma egyre nő: a napelemek és szélturbinák gyorsan hozzáadhatók a nemzeti hálózatokhoz, ugyanakkor hatalmas kihívásokat is jelentenek.

A fő kérdés az, hogyan lehet megőrizni a megtermelt, de fel nem használt energiát, ugyanis a hálózat túlterhelése annak összeomlásához vezethet.

A legkézenfekvőbb választ ezekre a problémákra a nagy méretű akkumulátorok nyújtják, amelyek képesek tárolni az energiát. A legtöbb akkumulátor ugyanakkor drága, nagy helyet foglaló lítiumból készül, amely csak korlátozott mennyiségű többletenergiával képes megbirkózni.

Távhőt állítanak vele elő

Kankaanpää városában azonban egy fiatal finn mérnökökből álló csapat telepítette az első kereskedelmi használatú homokakkumulátort, amely szerintük alacsony költséggel és jó hatásfokkal oldja meg a tárolási problémát.

“Amikor a zöld áram nagy mennyiségben áll rendelkezésre, azt szeretnénk, ha nagyon gyorsan tárolóba tudnánk juttatni” – mondta Markku Ylönen, a Polar Night Energy két alapítójának egyike, akik a terméket kifejlesztették.

A készüléket a Vatajankoski erőműben helyezték üzembe, amely a környék távfűtési rendszerét működteti. A megtermelt zöld áram 500 Celsius-fokig melegíti a homokot. A forró levegő

 

amely hatékony hőtároló, idővel is alig veszít meleget. A fejlesztők szerint a silónyi homok hónapokig tudja tárolni a meleget, mellyel a távhőrendszer számára tudnak vizet melegíteni.

A homokelem ötletét egy volt cellulózgyárban dolgozták ki Tampere városában, ahol a tanács adományozta a munkaterületet és biztosította a finanszírozást a projekt elindításához. A legnagyobb kérdés az, vajon lehet-e ilyen erőműveket akkora mennyiségben telepíteni, hogy azok valós segítséget jelenthessenek.

A felhasználással kapcsolatban az már kiderült, hogy a homokakkumulátor hatásfoka drámaian csökken, ha arra használják, hogy az áramot visszajuttassa az elektromos hálózatba.

A finn kutatók egyébként az elsők, akik kereskedelmi felhasználásban is alkalmaznak ilyen technológiát.

infostart.hu